A válasz: igen és nem – egyszerre…

Mert a bizalom kétféle.

Az, amit az emberi elme bizalomnak hív, ahogyan az emberek zöme „érteni akarja a szót”, az valójában egy ELVÁRÁS, mely nagyon ritkán tudja rendezni a megromlott kapcsolatot. Ez esetben NEM építhető újra két ember között a bizalom.

A bizalom azonban a maga eredendő valóságában bármikor újraéleszthető, sőt: meg sem szakad, meg sem kell, hogy törjön. Mert a bizalom, amikor a szót a valódi értelmében használod, örök és NEM FÜGG SENKI MÁSTÓL, csak tőled. Nem múlik senki máson, csak RAJTAD. Így aztán bármikor életben tartható egy kapcsolatban is.

Ahhoz, hogy ezt meg is érthesd, előbb tisztázzuk, mi az, hogy „bizalom”, és az is világossá válik, hogyan torzul ez ELVÁRÁS-ba, és hogyan őrizheted meg e helyett inkább a saját valóságod részeként!

Mi a bizalom?

A bizalmad a Te hited. Te bízol. Te hiszel. Rajtad múlik a bizalmad.

A te biztonságodat szolgálja a hited, bizalmad, és így arról szól, hogy Te DÖNTESZ arról, hogy mikor, milyen kapaszkodókat választasz magadnak! A bizalom a tiéd.

Vagyis ez azt jelenti, hogy arról, hogy kiben és mikor és hogyan bízol, az kizárólag rajtad áll! Azt mondhatod, hogy: BÍZOM BENNED, BÍZOM a PÁROMBAN… mert ezt senki se tilthatja meg neked. Ha bízni akarsz, bízz, ha nem akarsz, ne bízz!

Ahogyan azonban a párkapcsolatban a bizalmat kezeli az emberi elme, az nem így néz ki.

Az elme a bizalomból is ÜZLETET kreál, és ott már TÉVESEN úgy fogalmaz: „Bízom benned, ha TE… így vagy úgy csinálsz…” Vagyis az elme azt hiszi és erősíti benned, hogy a BIZALMAD a PÁROD tetteihez rendelődik, tőle függ. Innentől ELVÁROD, hogy ő VISELKEDJEN úgy, hogy TE BIZTONSÁGBAN érezhesd magad!

Ő viselkedjen úgy, hogy Te biztonságban legyél?

Hogyan hihetsz el ilyen butaságot az elmédnek? Hogyan hiheted, hogy átadhatod az életed feletti biztonságot és irányítást a párod kezébe? Miért akarsz FÜGGENI tőle? Miért akarod kiszolgáltatni magad a párod döntéseinek, tetteinek?

Miért hiszed azt, hogy ez a jó bizalom?

Azért hiszed, mert félsz. A félelem ennek a bizalom-elvárásnak az alapja. Ez nem a szereteten nyugszik. Azért várod a párodtól a biztosítékokat, mert félsz. Félsz, hogy elhagy, hogy egyedül maradsz, hogy nem tudsz kezelni egy helyzetet, hogy csalódnod kell, hogy nem lesz, aki szeret és elfogad… stb. A bizalom azonban ebben a formában NEM FOG MEGVÉDENI ezektől a „veszélyektől” sem.

A bizalom – így elvárás, – ebben a formában tönkre teszi a kapcsolatot…

Képzeld csak el! Szeretne a párod megtenni valamit. Valamit, ami neki örömöt ad… megteheti? Lehet neki öröme? … és, ha te annak nem örülsz, mert a Te biztonságérzetedet ez próbára teszi? Akkor a párod mondjon le az öröméről, hogy neked jó legyen? …. (Szép kis önzés volna! Tovább is megyek….nézd csak:) Ha lemond az öröméről, te attól tényleg biztonságban leszel? Te jobban fogsz bízni benne eztán?

Sajnos nem! Hiába mond le a párod arról, ami számodra „veszélyes”, nem bízol majd jobban!
Azt lásd meg, hogy a párod a csillagot is lehozhatja az égről, erényövet is köthet magára, megadhatja neked minden titkos jelszavát… de ha Te mégis bizalmatlan akarsz lenni, az leszel! … MERT a bizalmad NEM A PÁRODON múlik, hanem RAJTAD!

A bizalom visszahozható a kapcsolatba, ha…

A bizalom akkor hozható vissza, ha megérted és megéled, hogy a Te bizalmad rajtad múlik és NEM a párodtól VÁROD EL, hogy ő tegyen neked garanciákat. Meg kell értened, hogy SEMMIRE sincsen garancia, ami rajtad kívül van. Nincs, mert ami rajtad kívül van, az nem te vagy, így az elveszhet, elhasználódhat, és ha az egy ember: aki még önálló akarata is lehet. Nem leszel biztonságban addig soha, amíg RAJTAD KÍVÜL keresed a garanciákat a biztonságodra!

A másik emberben bízni egy illúzió! Nem lehet más. Épp ezért törékeny a bizalom: mert azt hiszed, mástól függ, miközben benned ered és benned végződik.

Csak az a bizalom nem illúzió, amelyik rólad szól! Magadban bízz, MAGADAT éld meg! Higgy magadban, keresd azt, ami feltölt, ami éltet, ami erőt ad, aminek örülhetsz, amitől JÓL ÉREZHETED magad! A kapcsolatban pedig a következő segíthet újra kiteljesedni:

  1. Fogadd el a társadat olyannak, amilyen! Szeresd! Lásd a maga valóságában! Lásd meg, milyen ő, ki ő, mi motiválja, minek örül, mitől fél…
  2. Ne várj tőle többet, MINT, amit adni tud, mint, amire képes!
  3. Fogadd el, hogy a TE HITEDEN múlik, hogy mit gondolsz a kapcsolatotokról és rólad! Ezért valójában mindig csak azt tudhatod biztosan, amit TE ÉRZEL, amit te gondolsz!
  4. Ezért hát törekedj arra, hogy jól érezd magad, hogy megélhesd magad és a vágyaidat! Teremts meg az igényeidet, fejezd ki a vágyaidat és tegyél meg mindent, hogy sok örömöd legyen!
  5. MARADJ a kapcsolatban ADDIG, amíg MEG TUDOD ott ÉLNI magad, és tudd, hogy elmehetsz, mert dönthetsz magadért bármikor, amikor már nem érzed jól magad…

Azok a kapcsolatok boldogok, ahol mind a két fél bízik és hisz magában és ŐSZINTÉN MEG MERI ÉLNI ÖNMAGÁT! Azok a kapcsolatok élnek sokáig, ahol nincs függés és kiszolgáltatottság, ahol nem az egyik fél kell, hogy garantálja a másik biztonságát, jó kedvét és örömét!

Találj magadra! Legyen ez az első lépés!

Ha magadra találsz, ha felismered, mi az – ami MINDENKITŐL FÜGGETLENÜL – számodra örömöt, energiát, lelkesedést ébreszt benned, mi az, amit szeretsz, mi az, ami fejleszti a képességeidet és kikapcsol, sokkal többet teszel a boldogságodért és a kapcsolatodért, mint hiszed. Ehhez a szerelem, a női és férfi energiák megélése, vagy egy párkapcsolat egy tökéletes út lehet:

Találj magadra és ismerd meg magad! Szeretettel és sok felismeréssel várunk ebben a témában személyesen is.

 

Az eredeti cikk ide kattintva érhető el